MI TÖLTI FEL➕ , ÉS MI MERÍTI LE ➖ A BIZALOM BANKSZÁMLÁJÁT❓
Többek között a bizalom érzékeny témájáról gondolkodtunk együtt a HBLF-Romaster Alapítvány – Mentor Akadémia legutóbbi szakmai programján 2026.06.02-án. A Romaster Akadémia alkalmaknak rendre a támogató, mentoráló cégek adnak otthont és látnak vendégül minket. Ezúttal a csodálatos Eiffel Palace Irodaház kapui nyíltak meg előttünk Budapest szívében, hálásan köszönjük a PwC vendéglátását és az esemény szakmai támogatását.
A szuper workshopot köszönjük Mihaly Zsuzsannának, aki a PwC Magyarország képzés- és tanulásfejlesztési szakembere. A tréningen interaktív gyakorlatokon és közös gondolkodáson keresztül segített bennünket közelebb kerülni a mentorálás egyik legfontosabb építőkövéhez, a bizalom felépítéséhez..
Zsuzsi a délután folyamán egy közös mentor–mentorált bankszámla példáján keresztül segített elképzelni a bizalom elvont fogalmát. Abban egyébként mindannyian egyetértettünk, hogy a bizalom az, amiből soha nem lehet elég azon a bizonyos bizalom-bankszámlán.
Minden mentor-mentorált online-offline találkozás, minden figyelmes kérdés, betartott ígéret egy újabb befizetés erre a bizalom-számlára. Körbe jártuk azt is, hogy a bizalom bankszámláját töltheti még például: az őszinte figyelem, hitelesség, nyitottság, elfogadás, következetesség, világos keretek, megállapodások betartása, bizalmas információk megőrzése, bátorító, motiváló, fejlesztő-építő visszajelzés, humor, közös nevetés is.
Ugyanakkor minden csalódás, figyelmetlenség, esetleges kioktatás vagy megszegett megállapodás egy-egy mínusz, vagyis kivétel, fogyasztás a bankszámláról. A bizalom bankszámláját merítheti például: az ítélkezés, figyelmetlenség, pontatlanság, érdektelenség, be nem tartott ígéretek, ha nem jelentkezik a másik, mindig csak egyoldalú a kapcsolat keresés a túlzott kritika.
Az egyik tréning résztvevő az alkalom végén mondta: ”A délután egyik legszebb üzenete számomra az volt, hogy a mentorálás nem arról szól, hogy mi a mentorok minden kérdésre tudjuk a választ. Sokkal inkább arról, hogy tudunk-e olyan biztonságos teret teremteni, ahol a fiatal meg meri mutatni önmagát, kérdezni, hibázni mer, és közben megtapasztalja, hogy nem csak a hibáira figyelünk , hanem az erősségeire is. Éreztetjük velük, hogy nincsenek egyedül az első generációs értelmiségivé válás rögös útján”.
Köszönjük mentorainknak, hogy az igen betáblázott, elfoglalt életükben mégis időt, energiát szánnak ezekre az alkalmakra, hogy még jobb mentorok akarnak lenni. Köszönjük, hogy nyitott 
-vel vannak a Romasteres diákjaink mellett, építik bennük a bizalmat önmaguk, a világ és a jövő felé. Nagyon várjuk a következő találkozási alkalmakat veletek!
